„2011-ben arról döntöttünk, hogy befektetünk a jövőbe. Meg­alapozottan döntöttünk, gyorsan cselekedtünk, és 2012-ben éltünk az új szervezeti keretek, a növekvő források, az integrált szemléletű infrastrukturális fejlesztések lehetőségeivel” – hangsúlyozta Pálinkás József. Ez jelenti a legbiztosabb alapot arra, hogy idén is folytathassák, amit elkezdtek, és 2014 az új fejlesztések és kimagasló eredmények éve lehessen. 2012-ben, a gazdasági és költségvetési szempontból egyaránt nehéz esztendőben az Akadémia költségvetési támogatása 20 százalékkal, 7,7 milliárd forinttal nőtt, ezen belül az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) támogatása 41 százalékkal bővült.

Az eredmények közül kiemelkedik, hogy az Akadémián tavaly indult és az idén valósul meg két, évtizedek óta nem látott nagyberuházás: a Természettudományi Kutatóközpont új épülete 9,5 milliárd forint, míg a CERN@WIGNER adatközpont 8,5 milliárd forint beruházási költséggel valósul meg. Az elnök szerint az Akadémiának juttatott pénz jól hasznosul, hiszen az MTA intézetei hozták létre a magyar tudományos eredmények harmadát, jelentős részük a legnagyobb nemzetközi visszhangot kiváltó publikációk felső tíz százalékában szerepel. A magyar felsőoktatás stratégiai partnereként tavaly hétmilliárd forintot, az Akadémia költségvetésének 19 százalékát használták fel felsőoktatási intézményekben folyó kutatásokra.

Orbán Viktor miniszterelnök szerint Magyarország akkor érhet el sikereket a legjobb tudósokért folyó versenyben, ha „képesek vagyunk az ország szürkeállományát itthon tartani”. Ezért a kabinet elkötelezett abban, hogy „a legjobb magyar koponyák” magyar földön boldoguljanak. Véleménye szerint a nyugvópontot nem ismerő tudósok bátorsága és merészsége hajtja előre a világ kerekét, és ilyen emberekre régen volt akkora szükség, mint manapság, a magyarok azonban ezen a területen ma sem állnak rosszul. A miniszterelnök szerint a magyarokat az a vágy tüzeli, hogy megtalálják helyüket a világban, hogy a magyar nemzet újra az őt megillető helyre kerüljön. „Magunknak kell megtalálnunk a saját helyünket a világban. Ezt ajándékként nem kaphatjuk meg. (…) Kizárólag rajtunk múlik, sikeresek leszünk-e, vagy leszakadunk a nemzetek versenyében.” A miniszterelnök bejelentése szerint nyolcmilliárd forintból létrejön a bölcsész- és társadalomtudományi kutatóközpont. Ha ezt is sikerül megvalósítani, kijelenthető: 21. századi infrastruktúrája lesz az Akadémiának.

Orbán Viktor miniszterelnök

Az akadémiai átszervezés részeként a korábbi 38 kutatóintézetből és 2 kutatóközpontból 2012. január 1-jével 10 kutatóközpont és 5 kutatóintézet alakult. Az új struktúrában az adminisztratív és gazdasági létszám mellett a vezetői szintek száma is csökkent. Az így megtakarított félmilliárd forint a kutatói létszám és kapacitás csökkentése nélkül jött össze. Az infrastruktúra-fejlesztést szolgáló pályázatokat kétmilliárd forint többlettámogatás segítette, lehetővé téve a humán- és a kutatási infrastruktúra egyidejű fejlesztését. A Lendület program folytatására 1,4 milliárd forint állt rendelkezésre. 2012 második felétől összesen 65 Lendület-kutatócsoport működik: 39 akadémiai kutatóközpontokban és kutatóintézetekben, 26 pedig egyetemeken. Az új akadémiai kutatócsoportok hazai felsőoktatási intézményekben való megalakulására 600 millió forint jutott, ennek köszönhetően 2012 közepétől összesen 74 támogatott kutatócsoport működhetett a hazai egyetemeken.

A májusi közgyűlés fontos napirendi pontja volt a háromévente szokásos akadémikusválasztás – most huszonhat kiemelkedő kutató lett az Akadémia levelező tagja. Az MTA új tagjai között mindössze négy nő található: Madas Edit irodalomtörténész, Kovács Melinda agrárkutató, E. Kövér Katalin kémikus, valamint Pálné Kovács Ilona, a regionális tudomány szakértője. A levelező tagok közül a legfiatalabb a 41 éves csillagász, Kiss L. László, aki egyúttal az Akadémia 2009-ben elindított Lendület programjának egyik első nyertese. Rajta kívül ketten – Buday László és Domokos Péter – lettek levelező tagok a kiválósági program nyertesei közül. A 26 levelező tag mellett 31 rendes, 18 külső és 20 tiszteleti taggal bővült az akadémikusok létszáma.
A Magyar Tudományos Akadémiának a 2013. évi tagválasztás után 303 rendes, 61 levelező, 193 külső, illetve 235 tiszteleti tagja van.•