Szabad jelzést kapott a Jedlik-terv
A Jedlik-terv kidolgozását az indokolta, hogy Magyarországon még soha nem készült a szellemi tulajdont a középpontjába helyező átfogó stratégia. Csupán a szellemi tulajdonjogok megsértésével szembeni összehangolt fellépésre jött létre ilyen jellegű terv: a Hamisítás Elleni Nemzeti Stratégia, amely a nemzetközi és a hazai visszhang tanúsága szerint bizonyította az ilyen léptékű távlatos kezdeményezések hasznosságát. Ezért született meg a Jedlik-terv, amely a szellemi tulajdon védelmének valamennyi szegmensére kiterjed.
A Jedlik-terv – több mint negyven cselekvési irányra – százat is meghaladó számú intézkedést ír elő. Mindezt négy fő csoportba rendezi: iparjogvédelemmel a nemzetgazdaság felemelkedéséért; szerzői joggal a kreatív iparágak és a kultúra fellendítéséért; a nemzetpolitika és egyes kormányzati szakpolitikák szolgálata a szellemi tulajdon eszköztárával; a szellemi tulajdoni intézményi teljesítőképesség fokozása. E célok megvalósítását fogja előmozdítani a szellemi tulajdon védelmének nemzeti fejlesztési programja, amelyről külön előterjesztés készül.
A stratégia a 2013-tól 2016-ig terjedő időszakra szól: a szellemi tulajdon területén középtávú célkitűzéseket rögzít. Helyzetelemzésre épül, amelynek alapvető célja, hogy áttekintést adjon a szellemi tulajdon védelmének fontosabb intézményeiről, jelenlegi állapotáról, továbbá a hazai és nemzetközi trendekről. A helyzetelemzés tükrében vázolja fel a stratégia a jövőképet, azaz a stratégiai időszak végére elérni kívánt célállapotot. A terv nélkülözhetetlen eleme az eszközrendszer: a humán- és pénzügyi források azonosítása, valamint a stratégia végrehajtását, monitorozását és hatáselemzését illetően a feladatok, az indikátorok és a felelősök kijelölése.
Az egyik cél a hazai eredetű szabadalmak számának növelése. Ausztriában az ottani szabadalmi hivatal több mint háromszor, Dániában 2,5-szer több szabadalmi bejelentést fogad, mint amennyivel a magyar hivatal foglalkozik. Az éves hazai szabadalmi bejelentésszám ugyanakkor Csehországban, hazánkhoz hasonlóan, 650-700 körül alakul, Szlovákiában pedig a magyar érték felét teszi ki (300 bejelentéssel). Ha – a 2010–2011. évi adatokat alapul véve – a 310-312 milliárd forint nagyságú K+F ráfordítási összeget a 646-660 hazai szabadalmi bejelentésre vetítjük, akkor azt kapjuk, hogy átlagosan 470-480 millió forint kutatás-fejlesztési ráfordítás eredményeként született egy-egy hazai szabadalmi bejelentés. A Jedlik-terv szerint a ráfordítások hatékonyabb kihasználása hosszabb távon mindenképpen szükséges.•
