Országhatárokon átívelő cyber-laboratórium
Az Internet evolúciójának következő lépcsője a valós idejű háromdimenziós (3D) információátvitel és az egymással összekapcsolt tárgyak hálózata. A Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézete itthon elsőként, egy országhatárokon túl is kiterjedő „virtuális arénát” hozott létre az informatika, az automatizálás és az intelligens rendszerek területén.
Autókázás szinte ingyen?!
450 forintos benzinár mellett kocsikázás fillérekért? Az abszurdnak tűnő ötlet a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) tudományos főmunkatársa jóvoltából mára valósággá vált.
Biomassza-erőmű Kalocsán
Kalocsán úgy vélik, hogy a távhőszolgáltatás a fenntartható fejlődés és az energiahatékonyság záloga, ezért egy 2,5 millió köbméter gáz kiváltására alkalmas biomassza-erőmű és az ehhez kapcsolódó hálózat építésébe kezdtek, amely a tervek szerint már a következő fűtési szezonban – az önkormányzat intézményei mellett – több épület távfűtését is ellátja majd. A másfél milliárd forintos beruházás olyan városban fog megvalósulni, ahol eddig nem volt távhőszolgáltatás.
„Merci Tanszék” épül a Kecskeméti Főiskolán
Új műsorhoz új férfi kell, új gyárhoz meg sok fiatal szakember. Nem lehetne a világ egyik vezető autógyártója a Daimler-Benz, ha ezt nem tartaná szem előtt. Egy-két nappal a stuttgarti cég kecskeméti gyárának ünnepélyes avatója után, a Kecskeméti Főiskola GAMF Karán letették az alapkövét a Járműtechnológiai Tanszék új épületének, amelynek létrehozásához az Európai Unió közel 1,5 milliárd forintos támogatást nyújt.
Távoli szupernóvát fedeztek fel hazánkból
Márciusban újabb szupernóvát fedeztek fel az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet kutatói egy kétmilliárd fényévre lévő távoli galaxisban. A különleges felfedezés az Akadémia Lendület program kutatócsoportjának és a Szegedi Tudományegyetem csillagászainak közös eredménye.
Magyar modell segíti a geomágneses viharok elleni védekezést
Köztudott, hogy a Nap tizenegy éves ciklusokban működik, a felszínén megjelenő napfoltokból jövőre különösen erőteljes napkitörések várhatók. A technológiai fejlettségünk miatt 2013-ban minden korábbinál nagyobb veszélynek leszünk kitéve. Magyar kutatók új modellje a veszélyhelyzetet csökkenti.
Meghatározó az innovációban az adókedvezmény!
2012. január 3.Az európai vállalatok többségénél – 56 százalékánál – a kutatás-fejlesztési adókedvezményeket visszaforgatják a K+F projektekbe. Magyarországon ez az arány 41 százalék. A megkérdezett vállalatok szerint a K+F adókedvezmények kiemelkedő szerepet játszanak a „gazdasági sokk kivédésében” is – olvasható az Alma Consulting Group Innovációs Barométerének 2011 végén közzétett felmérésében.
A kutatók kilenc európai ország (Belgium, Csehország, Franciaország, Németország, Magyarország, Lengyelország, Portugália, Spanyolország és Nagy-Britannia) 2041 olyan vállalatát keresték meg, amelyek a leginnovatívabb iparágakban (informatika, telekommunikáció, gyógyszeripar, vegyipar, gépipar) tevékenykednek. A magyarországi felmérés a Magyar Innovációs Szövetséggel való partneri együttműködésben valósult meg.
A tapasztalatok szerint Európában az állami források meghatározó szerepet játszanak a vállalati innovációk külső támogatásában. Ennek oka, hogy a cégek elégtelennek ítélik a magánszférában hozzáférhető finanszírozási lehetőségeket. Tavaly az európai innovatív vállalatok 45 százalékának a megfelelő pénzügyi lehetőségek felkutatása jelentette a fő kihívást, messze megelőzve az innovációk védelmét (29 százalék) vagy az innováción dolgozó munkatársak menedzselését (35 százalék).
A K+F és innovációs projektek külső finanszírozásaPáncsity Mira Ágnes, az Alma Consulting Group Magyarország Kft. operatív igazgatója szerint Európában – a korábbi évekhez hasonlóan 2011-ben is – a K+F adókedvezmények jelentették a leggyakrabban igénybe vett innovációfinanszírozási formát. Az európai innovatív vállalatok több mint fele (53 százalék) veszi azokat igénybe – Magyarországon ez az arány jóval alacsonyabb, jelenleg 36 százalék. Számos nyugati országban – köztük Nagy-Britanniában, Franciaországban, Belgiumban – a K+F adókedvezmény az első számú finanszírozási forma (a cégek 65 százaléka él vele). Az összes vizsgált európai országban az innovációfinanszírozási formák közt a K+F adókedvezmények örvendenek a legnagyobb elégedettségnek (77 százalékban), ezen belül is a legmagasabb értéket Franciaországban, Portugáliában, valamint Nagy-Britanniában éri el a mutató, átlagosan 84 százalékkal.
A 2011-ben K+F adókedvezményt igénybe vevő európai vállalatok 62 százaléka növelte a forgalomba hozott újításainak számát, 49 százaléka pedig növelni tudta a K+F terén foglalkoztatottak számát. Az adókedvezményeket alkalmazó magyarországi cégek 46 százaléka növelte az innovációk számát, 39 százaléka pedig a K+F területen dolgozók létszámát. Az európai vállalatok többségénél – 56 százalékánál – a kutatás-fejlesztési adókedvezményeket visszaforgatják a K+F projektekbe, hazánkban ez az arány némileg alacsonyabb, 41 százalék. Érdekesség, hogy a megkérdezett európai vállalatok szerint a K+F adókedvezmények kiemelkedő szerepet játszanak a „gazdasági sokk kivédésében” is, így minden tizedik innovatív vállalatnál alkalmanként áthidaló szerepet töltenek be a cash-flow növelésében vagy meglévő munkahelyek megtartásában.
Az innovatív vállalatok továbbra is igen optimisták, és 74 százalékuk bizalommal tekint a jövőbe. Az elmúlt három évben 39 százalékuk szinten tartotta, 48 százalékuk pedig növelte K+F kiadásait. Stratégiai szinten a megkérdezett vállalatok 56 százaléka tekinti az innovációt prioritásnak.•
Nyomtatható verzió
2012. május
2012. április
2012. március
2012. február
2012. január
2011. december
2011. november
2011. október
2011. szeptember, vízgazdálkodási különszám
2011. augusztus–szeptember
2011. július
2011. június
2011. május
2011. április
