Fotó: MTA

„Az elmúlt öt évben a Magyar Tudományos Akadémián bővült a tudományos teljesítmény elismerésének lehetősége” – hangsúlyozta az MTA székházában tartott márciusi díjátadón Németh Tamás, az Akadémia főtitkára, aki példaként a tehetséges kutatók hazahívását és itthon tartását célzó Lendület programot említette. „A kutatói pálya egy életforma. Nem karriert építünk, hanem azt csináljuk, amit szeretünk. A kíváncsiságunkat elégítjük ki, de nem öncélúan, hanem a köz javára. A kitüntetettek azt képviselik, ami a tudomány lényege – az eredetiséget, az újat, a kíváncsiságot és azt a fajta kitartást, ami nélkül a tudományos pályán nem lehet boldogulni” – e szavakkal Csépe Valéria, az MTA főtitkárhelyettese köszöntötte a fiatal kutatókat.

A humán és társadalomtudományok területén Fekete Balázs, az MTA Társadalom­tudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézet munkatársa A modern jog-összehasonlítás paradigmái című pályamunkájáért, míg Szabó András Péter, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történelemtudományi Intézet munkatársa A szécsényi seregszék jegyzőkönyve című pályamunkájáért vehette át az Akadémiai Ifjúsági Díjat.

A matematikai és természettudományok területén Bérczi Kristóf, az MTA-ELTE Egerváry Jenő Kombinatorikus Optimali­zá­lási Kutatócsoport munkatársa Háromszögmentes részgráfok és megengedett b-matchingek című pályamunkájáért; Deák András, az MTA Természettudományi Kutatóközpont Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézet munkatársa a „Nano-fül” – Hanghullámok érzékelése nanorészecskékkel című pályamunkájáért kapta a díjat. Kurucz Zoltán, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Szilárdtest-fizikai és Optikai Intézet munkatársa a Kollektív kvantum memóriák: spinsokaságok a kvantuminformatikában című pályamunkájáért; Pál András, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Csillagászati Intézet munkatársa a Fotometriai technikák Naprendszeren kívüli bolygók megfigyelésére című pályázatáért vehette át az elismerést. Renner Károly, az MTA Természettudományi Kutatóközpont Anyag- és Környezetkémiai Intézet munkatársa a Mikromechanikai deformációs folyamatok polimer kompozitokban című pályamunkájával; míg Tapasztó Levente, az MTA Természettudományi Kutatóközpont Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézet munkatársa a Grafén atomi szerkezetének nanométeres hullámhosszú modulációja című pályamunkájával érdemelte ki az elismerést. (Tapasztó Levente eredményeiről magazinunk tavaly októberi számában már beszámoltunk.)

Az élettudományok területén kizárólag hölgyeket díjaztak. Csölle Cecília, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet munkatársa a P2 receptorok részvétele a központi idegrendszer fiziológiás és kóros működésében: a neurotranszmitter-felszabadulástól a teljes genom microarray analízisig című pályamunkájával, míg Rácz Boglárka, az MTA Nukleáris-Mitokondriális Interakciók Kutatócsoport munkatársa A PARP1 extranukleáris hatásainak vizsgálata című pályamunkájával szerepelt sikerrel. Somodi Imelda Réka, az MTA Ökológiai Kutatóközpont munkatársa Egy özönnövény, a fehér akác automatizált térképi felismerése távérzékelt és térinformatikai adatforrások felhasználásával című pályamunkájáért; Somogyi Boglárka, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézet munkatársa a Szikes tavaink unikális algavilága című pályamunkájáért; továbbá Wilhelm Imola, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biofizikai Intézet munkatársa A vér-agy gát szerepe stresszválaszokban és agyi metasztázisok kialakulásában című pályamunkájáért részesült elismerésben.

Az Akadémiai Ifjúsági Díjat a Magyar Tudo­mányos Akadémia főtitkára alapította 1972-ben, a 30 év alatti fiatal kutatók szakmai munkájának ösztönzésére és a kiemelkedő tudományos eredmények elismerésére. 1983-tól a pályázók korhatárát 35 évre emelték, és az egyéni teljesítmény mellett a csoportmunka is elismerési lehetőséget kapott.

A pályaműveket a tudományterület illetékes szakbizottságai rangsorolják, véleményük alapján az Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsa tesz javaslatot a díjazottakra, majd ezek figyelembevételével az Akadémia elnöke dönt. Az Akadémiai Ifjúsági Díj oklevéllel és pénzjutalommal jár, amelynek összege egyéni pályázat esetén 100 ezer forint, csoportdíjazásnál személyenként legalább negyvenezer forint. Az Akadémiai Ifjúsági Díj korábbi kitüntetettjei közül többen elnyerték az MTA doktora címet, soraikból az MTA több levelező és rendes tagja is kikerült – többek között Barnabás Beáta Mária agrárkutató, Ruzsa Z. Imre matematikus, illetve Faigel Gyula fizikus.•