Immár 2009 óta június 13-án ünnepeljük a magyar feltalálók napját. Azért ekkor, mert Szent-Györgyi Albert, az 1937-es év orvosi Nobel-díjasa ezen a napon jegyeztette be találmányát, a jól eltartható, nagy C-vitamin-tartalmú készítmények előállításának eljárását. Azelőtt és azután is számos olyan magyar találmány született, amely megváltoztatta a világot. Jöjjenek a sokszor emlegetett példák: a Bíró László nevéhez fűződő golyóstoll, Rubik Ernő kockája, a dinamót feltaláló Jedlik Ányos. Eötvös Loránd fizikus jegyzi a torziós ingát, míg Puskás Tivadar találta fel a rádió elődjének tekintett telefonhírmondót. A közelmúlt eredménye a gömböc: egy konvex, homogén háromdimenziós test, melynek összesen két – egy stabil és egy instabil – egyensúlyi helyzete van. Felfedezője a Budapesti Műegyetem két professzora, Domokos Gábor és Várkonyi Péter.
Az utóbbi évek hazai eredményei közül az egyik kedvencem az elsősorban egészségügyi intézmények számára kifejlesztett speciális padlóburkolat, amely nyolc óra alatt elpusztítja a baktériumokat – ráadásul vegyszerek nélkül.
A koronavírus-járvány közepén került piacra az önfertőtlenítő falburkolat, amely ugyanazon az elven működik, mint a padlóburkolat.
Izgalmas eredmény a drónelfogó robotrepülőgép, a világ legkisebb műholdja, a beszédfelismerő mesterséges intelligencia. És a szennyvízből előállított tisztítószer. Kellően rugalmasan gondolkodó agy kell ahhoz, hogy az alapanyagból efféle végtermék legyen. De éppen ez a lényeg. Meglátni, felfedezni valamit, ami ott van a szemünk előtt.•