2011. december 2.

Szerző:
Czene

Megújult a széles nyomtávolságú vágány a záhonyi térségben

A záhonyi térségben összesen 150 vágánykilométer széles nyom­távú vasúti vágány várja a keletről érkező áruk továbbí­tását. A vá­gányrendszer rossz állapota számos, forgalmat aka­dályozó műszaki problémát is felvetett. Ezért írt ki az érintett szakaszok rekonstrukciójára pályázatot a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF), melynek szóvivőjétől, Loppert Dánieltől a részletekről érdeklődtünk.


Második nekifutásra sikerült győztest hirdetni a záhonyi vasútszakasz rekonstrukciójára. Miért volt eredménytelen az első forduló?
– Az első közbeszerzési eljárás eredménytelenségére egyszerű a magyarázat: csak egy érvényes ajánlat érkezett, ami kizárta a szerződéskötést. A második közbeszerzési eljárás ajánlattételi határideje 2011. január 21., eredményhirdetése pedig március 25-én volt, a szerződést április 11-én írtuk alá a nyertes konzorciummal.

Tuzsér–Komoró nyíltvonal

Milyen szempontok alapján döntöttek a szakasz teljes körű átalakításáról?
– Záhony térsége meghatározó csomópont a kelet–nyugati áruforgalom kezelésére, a térségben áthaladó áruk értéknövelésére. Az Európai Unió egyik keleti határán található, ráadásul a vasúti áruszállítási láncban – a kényszerű nyomtávváltás miatt – egyúttal árumegállító pont is. A terület és az infrastruktúra-alaphálózat rendelkezésre állt, ezért potenciális lehetőség van a logisztikai tevékenységek továbbfejlesztésére, a feldolgozóipar idetelepülésére. A kínálkozó esély megvalósításának egyik feltétele, hogy az infrastruktúra minősége is megfelelő legyen. A fejlesztés kapcsán meghatározó, hogy a záhonyi térség egyik alap-infrastruktúrája a széles nyomtávú vasúti hálózat. Magyarország területén összesen 150 kilométer széles nyomtávú vágány található. Ez teszi lehetővé, hogy a térségbe vasúton, keletről érkező árukat az egyes logisztikai-ipari helyek között, célirányosan lehessen elosztani, valamint a térségben keletkező és kelet felé továbbítandó áruk ugyanitt kerüljenek a széles nyomtávú vasútra. A záhonyi átrakókörzet rekonstrukciója egyúttal az áruelosztó funkció bővüléséhez is hozzájárul.

Eperjeske rendező pályaudvar–országhatár burkolt árok építése

Mekkora a beruházási összeg, ebből milyen arányú a hazai és az EU-s forrás?
– A projekt finanszírozását, illetve meg­valósítását nagymértékben befolyásolja, hogy a záhonyi térség különleges gazdasági övezet, ennek komplex gazdaságfejlesztési programjáról kormányrendelet és KÖZOP akcióterv is született. A finanszírozást 85 százalékban az EU, illetve az Európai Regionális Fejlesztési Alap, 15 százalékban pedig a magyar állam biztosítja. A beruházás összege: nettó 19,4 milliárd forint.

A záhonyi átrakókörzet korszerűsítése a 2009–2011 közötti időszakban, két ütemben valósult meg.
– Az első ütem azokat a nyíltvonali szakaszokat és állomási vágányokat érintette, amelyeknél a felújítás idegen területek igénybevétele és engedélyezési eljárás nélkül volt elvégezhető. A kivitelezés során a régi, a vegyesen: fa- és vasbeton aljas – 54-es és 48-as – felépítmény 60-as betonaljas rendszerűvé épült át. Ennek kivitelezője az Eurokapu-21 Konzorcium volt, a szerződéses összeg csaknem 4,4 milliárd forint volt. A tervezői feladatokat a MÁVTI Kft., a mérnöki munkákat pedig a Transinvest Budapest Kft. végezte el.

Eperjeske rendező pályaudvar–országhatár 72+26 számú műtárgy felújítása

A rekonstrukció a Záhony 620. számú kitérő–Tuzsér 103. számú kitérő szakaszt, a Tuzsér 103. számú kitérő–Eperjeske rendező pályaudvar szakaszt, illetve az Eperjeske rendező pályaudvar–Tornyospálca átrakó–Záhony–Eperjeske rendező pályaudvar deltaszakaszt érintette.

Az időjárási viszonyok mennyire nehezítették a kivitelezési határidők betartását?
– A munkaterületen a januári és februári rendkívüli havazások, a májusi esőzések és az időnkénti felhőszakadások miatt a Záhony–Tuzsér deltaág átépítési munkáit nem tudta elkezdeni a tervezett időben a vállalkozó. A területen és a megközelítési útvonalon, a munkaterület mellett mozogni sem lehetett a munkagépekkel, az alépítményi korona teljesen átázott. A vállalkozó által kialakított depóhelyek megközelíthetetlenné, a kivitelezéshez épített, „hozzájáró” utak járhatatlanná váltak, a depózott javítóréteg pedig a víztartalma miatt beépíthetetlen volt.

Mit lehet ilyen vis major esetben tenni?
– A szerződést megelőző közbeszerzési eljárás ide vonatkozó dokumentációjának értelmében a tartósan rossz időjárási körülmények miatti késedelemért a vállalkozó nem vonható felelősségre. A helyszíni bejárást megtartottuk, a vis major egyértelmű volt: a rendkívüli helyzetre tekintettel, a kivitelező konzorcium addig mentesült kötelezettségei teljesítése alól, míg az áldatlan állapot fennállt.

A beruházás első üteme 2010 novemberében zárult le. Milyen eredménnyel?
– A korszerűsítés során átépítették a nyíltvonali és állomási átmenő vágányokat: Záhony–Tuzsér között öt kilométert, Tuzsér–Eperjeske között 1,9, Záhony–Eperjeske között pedig 1,1 kilométert, Eperjeske–Tornyospálca között kilenc kilométer hosszon. Ugyancsak a korszerűsítés első ütemében végezték el azoknak a felépítményi szerkezeteknek a cseréjét, amelyek nem igényeltek speciális tervezést és gyártásfejlesztést. E beruházással megszüntették a lassújeleket és a lezárt vágányszakaszokat, biztosították a 24,5 tonna tengelyterhelést, ezzel csökkennek az üzemeltetési költségek, növekszik a forgalmi kapacitás. A projekt a szerződött műszaki tartalommal valósult meg, az erre hivatott mérnökszervezet lefolytatta a műszaki átadás-átvételi eljárását. A MÁV Zrt. az elkészült létesítményeket kifogás nélkül átvette üzemeltetésre, jelenleg a projekt pénzügyi zárása folyik.

A második ütemben milyen rekonstrukciós feladatok vártak a kivitelező konzorciumra?
– A pályaépítés második ütemében elsősorban a vágányokat, a kapcsolódó kitérőket és az átszeléseket korszerűsítették az állomásokon és a rendező pályaudvarokon, valamint azokat az egyéb szerkezeteket, amelyek előzetes tervezést és gyártásfejlesztést igényeltek. A második ütemben a felújított szakaszok alépítményét jelentős mértékben meg kellett erősíteni, és a beépítésre kerülő hézagnélküli felépítménnyel kellett biztosítani a normál nyomtávon, a szokásosnál nagyobb tengelyterhelés elviselését. Emellett szükség volt a váltófűtés telepítésére mind az első, mind a második ütem által érintett területeken. A biztosítóberendezési munkák keretében le kellett cserélni Eperjeske rendező pályaudvar teljes külső téri kábelhálózatát, Komoró állomás biztosítóberendezését pedig módosítani kellett a vágánykép változása, valamint a jövőbeni más szerepe miatt. Egyes szakaszokon ellenmenet-kizáró berendezések telepítésére volt szükség. Eperjeske rendező pályaudvar, illetve Tuzsér és Komoró állomások térvilágítását is korszerűsítették, egyes szakaszokon pedig új távközlési vonalkábel telepítését kellett megvalósítani.
A kivitelezést az Eurokapu-2011 Konzorcium végezte, a szerződés összege az első ütem több mint háromszorosa: 14,5 milliárd forint volt. A tervezői és mérnöki feladatokat itt is a MÁVTI Kft., illetve a Transinvest Budapest Kft. végezte.

Milyen szakaszokban valósult meg a rekonstrukció?
– Elsőként a Záhony országhatár–Záhony 620. számú kitérő átmenővágány felépítménycseréje és az alépítmény megerősítése történt meg, majd a Tuzsér 101. számú kitérő és Komoró állomás összekötő nyíltvonali szakasz felépítményének a cseréje és az alépítmény megerősítése. Ezt követően a Komoró állomáson vágányátépítés és -meghosszabbítás, valamint Eperjeske rendező pályaudvaron öt vágány és több vágánykapcsolat átépítésére és az alépítmény megerősítése volt szükség. Később az Eperjeske magasfogadó öt vágányának és több vágánykapcsolatnak az átépítését, továbbá az alépítmény megerősítését valósították meg, amit az Eperjeske rendező pályaudvar–országhatár fonódott vágány, a felépítmény cseréje és az alépítmény megerősítése követett. Végül a biztosítóberendezési, váltófűtés-telepítési, térvilágí­tás-korszerűsítési és távközlési munkák valósultak meg az első és második ütem területein. Azokat az egyéb szerkezeteket, amelyek a hazánkban máshol nem alkalmazott, normál nyomtávolságtól való eltérésük miatt előzetes tervezést és gyártásfejlesztést igényeltek, a VAMAV Kft. végezte el. Jelenleg Eperjeske fogadó és Eperjeske rendező pályaudvaron folynak még munkálatok, a teljes beruházás várható átadásának időpontja: ez év december közepe.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka