2013. április 4.

Szerző:
Szegedi Imre

Kimászni a gödörből

Négy esztendeje folyamatosan javul hazánk innovációs teljesítménye, de még mindig csupán a tizenkilencedik helyen vagyunk európai összehasonlításban. A hazai szabadalmi kérelmek számát az elmúlt évtizedben nem sikerült kilendíteni az alacsony, évi 600-800 közötti sávból. Talán javít a helyzeten a 2012 második felében kidolgozott szellemitulajdon-védelmi nemzeti szakpolitika tervezet, az úgynevezett Jedlik-terv, amelyről akár már idén dönthet a parlament. A 2013-tól 2016-ig terjedő időszakra szóló stratégia a szellemitulajdon-védelem középtávú célkitűzéseit rögzíti.


Magyarország 2003. január 1-jén csatlakozott az Európai Szabadalmi Egyezményhez – azóta a hazánkban bejegyzett európai szabadalom azonos értékű a nemzeti úton engedélyezett szabadalommal. Az európai szabadalmak hatályosításával összefüggő feladatokat az elmúlt tíz évben a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) látta el. 2012 végén az érvényes magyar szabadalmi oltalmak száma 16 988 volt (ebből 5082 nemzeti úton megadott, 11 906 pedig hatályosított európai szabadalom). Az Európai Szabadalmi Egyezményhez történt csatlakozásunkat követően, vagyis az elmúlt évtizedben az európai úton engedélyezett, nálunk hatályosított szabadalmak száma évről évre növekszik, tavaly a hatályosításra benyújtott kérelmek száma 3342 volt – hangzott a hivatal márciusi évértékelő sajtótájékoztatóján.

A magyar bejelentők belföldi bejelentési aktivitása 2012-ben az előző évhez képest a szabadalom és a védjegy esetében nőtt, formatervezésiminta-oltalmi szempontból érdemben nem változott, a használatiminta- és a növényfajta-oltalmat tekintve pedig csökkent. A legnagyobb éves növekedés (11 százalék) a védjegyek esetében tapasztalható: a hazai gazdaság honi szereplői 4177 esetben igényeltek lajstromozást (ami 2004 óta a legnagyobb érték). Ugyancsak örvendetes, hogy a hazai eredetű szabadalmi bejelentések száma tavaly több mint 4 százalékkal növekedett, azaz a kérelmek száma 689-re emelkedett. A bejelentések 60 százaléka egyéni, 40 százaléka intézményi bejelentés volt, azonban ez a trend az intézmények javára fokozatosan eltolódik. A hazai intézmények által benyújtott szabadalmi bejelentések száma ugyan 281-re (23 százalékkal) nőtt az előző évihez képest, de továbbra is elfogadhatatlanul alacsony sávban mozog. 2012-ben az egyéni bejelentések volumene közel 6 százalékkal visszaesett (408). Az SZTNH-hoz nemzeti úton benyújtott hazai (azaz magyar bejelentőtől származó) szabadalmi kérelmek számát az elmúlt évtizedben – a hazai innovációs szféra iparjogvédelmi tudatosságának javítása érdekében tett erőfeszítések ellenére – nem sikerült kilendíteni az alacsony, évi 600-800 közötti sávból. A hivatalban jelenleg kétezer beadvány elbírálása van folyamatban, ennek 90 százaléka hazai bejelentés. A kérelmek átfutási ideje átlagosan 2,5 év, ami tovább rövidíthető, ha ezt a bejelentő kifejezetten kéri.

Az Európai Bizottság évente elkészített országrangsora – az In­novation Union Scoreboard – lehetővé teszi hazánk innovációs (és ezen belül iparjogvédelmi) teljesítményének összevetését a többi európai országgal. A legutóbbi jelentés szerint Magyarország a 19. helyen van, ám a szellemitulajdon-védelmi aktivitást jelző mutatószámok helyezései elmaradnak ettől. A magyar hatósági statisztikák is megerősítik a kedvezőtlen iparjogvédelmi teljesítményt. „Ez a 19. hely már előrelépés – mondta Bendzsel Miklós, az SZTNH elnöke –, hiszen ugyanezen a listán 2009-ben a 23. helyen szerepeltünk.” Az elnök szerint az öt leggyorsabban javuló teljesítményű európai ország között vagyunk, ami reményt ad arra, hogy 2015-re beke­rülhetünk a tizenöt legjobban teljesítő állam közé.

A nemzeti szabadalmi engedélyezési eljárások közel 70 százaléka évek óta eredménytelenül zárul, mintegy állandósult kritikus tényezőjeként a hazai innováció színvonalának – emelte ki az éves beszámolón Hajdú Judit, a hivatal műszaki elnökhelyettese. Ennek a jelenségnek a hátterében a hazai és külföldi bejelentők befektetési szempontú érdekmúlása, versenyképességi tényezők, adott esetben színvonalbeli gyengeségek húzódnak meg. Ha a mintegy 300 milliárd forint nagyságú teljes kutatás-fejlesztési ráfordítási összeget a 600 hazai szabadalmi bejelentésre vetítjük, akkor azt kapjuk, hogy átlagosan 500 millió forint kutatás-fejlesztési ráfordítás eredményeként született egy-egy hazai szabadalmi bejelentés. A statisztika még kedvezőtlenebb, ha kiemeljük, hogy 2011-ben a hazai szabadalmi bejelentéseknek mindössze 35 százaléka származott a közfinanszírozások jelentős mértékét birtokló intézményektől (vállalatoktól, kutatóintézetektől, felsőoktatási intézményektől), míg a kérelmek kétharmadát (65 százalék) egyéni bejelentők nyújtották be.

Ficsor Mihály, a hivatal jogi elnökhelyettese az egységes hatályú európai szabadalom megteremtésének helyzetéről elmondta: Spanyolország és Olaszország eleve közölte, hogy kimarad ebből. Az induláshoz a létrehozó uniós szabályokat legalább 13 tagállamnak kell ratifikálnia, ami időbe telik, ezért az első európai szabadalom kiadása 2015-ben várható. A bejelentést az Európai Szabadalmi Hivatalnál kell majd megtenni, és ha vita alakul ki a szabadalommal kapcsolatban, akkor arról a szabadalmi bíróság dönt. Az elnök­helyettes reményei szerint az európai szabadalom egyötödébe kerül a hasonló területen védettséget adó mai eljárásoknak.

Az innovációs törvény értelmében 2012. február 1-jétől a hivatal hatásköre kibővült a kutatás-fejlesztési tevékenység minősí­tésére vonatkozó feladatkörrel. Ez a feladat a vállalkozások által önkéntesen kezdeményezhető előzetes minősítést, illetve a Nemzeti Adó és Vámhivataltól (NAV) érkező szakértői megkeresésekben foglalt szakkérdések eldöntését foglalja magában. A NAV statisztikája szerint a 2012-ben befejezett, innovációs járulékra vonatkozó vizsgálatok 36 százalé­kában vette igénybe a NAV az SZTNH szakértői közreműködését, és ennek eredményeképpen az innovációsjárulék-kedvezmény jogosulatlan igénybevételéhez kapcsolódó adóhiány-megállapítások körülbelül 60 százaléka, mintegy kétmilliárd forint a hivatal által is feldolgozott ügyekből származott.

Bendzsel Miklós kiemelkedő jelentőségűnek tartja, hogy a hivatal 2012 második felében kidolgozta a szellemitulajdon-védelmi nemzeti szakpoli­ti­ka tervezetet, az úgynevezett Jedlik-tervet. (Ma­gyar­­or­szágon még soha nem készült a szellemi tulajdont a középpontjába helyező, átfogó koncepció.) A stratégia a 2013-tól 2016-ig terjedő időszakra szól: a szellemi tulajdon területén középtávú célkitűzéseket rögzít. Helyzetelemzésre épül, amelynek tükrében vázolja fel a stratégiai időszak végére elérni kívánt célállapotot. Bendzsel Miklós reményei szerint 2016-ra a Jedlik-terv kreatív tájékozódási pont lesz a magyar mindennapokban, s ha megvalósulnak a benne foglalt elképzelések, akkor a magyar szabadalmi aktivitás új szintre lép, eléri a „szökési sebességet”. Az elnök arra is felhívta a figyelmet, hogy a hazánknál kisebb lélekszámú Ausztriában kétszer annyi szabadalommal állnak elő évente, mint nálunk. Ahhoz, hogy változzon a hazai helyzet, folyamatosan növelni kell a kutatás-fejlesztésre fordított összeget. Jelenleg hazánk a nemzeti össztermék (GDP) 1,1-1,2 százalékát fordítja ilyen célra. A szabadalmi hivatal egyébként tavaly nettó félmilliárdot fizetett be a költségvetésbe.

A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) tit­kársági feladatait is ellátja a hivatal. A HENT egyik legfontosabb küldetése, hogy a szellemitulajdon-jogok védelmének jelentőségéről, a hamisítás veszélyeiről tájékoztassa a lakosságot. Ennek érdekében állandó kommunikációs felületein híreket ad a hamisításról és a hamisítás elleni fellépésről: a www.hamisitasellen.hu oldalon a fogyasztóknak ad tanácsokat a hamis termékek elkerülésére, a vállalkozásoknak pedig segítséget nyújt, hová fordulhatnak, ha hamisítási problémával szembesülnek. Különösen a fiatalok megszólítását célozza a NoKamu blog és NoKamu Facebook oldal.

A HENT – 2009 óta – minden évben felméri a fogyasztók hamisításhoz kapcsolódó attitűdjeit és vásárlási szokásait. Az eredmények szerint az előző esztendőhöz képest valamelyest csökkent a hamis termékek iránt nyitottságot mutató fogyasztók aránya. A megkérdezettek 27 százaléka nyilatkozott úgy, hogy vásárolna hasonló árucikket; ez az arány a fiatalok és a budapestiek körében magasabb, mint az átlag. A konkrét fogyasztói magatartásokat vizsgálva megállapítható, hogy a magyarok 14 százaléka vásárolt hamis terméket az elmúlt évben. Több árukategória, így ruházati termékek, illatszer, CD/DVD, szoftver tekintetében 3-5 százalékkal csökkent az illegálisan gyártott termékeket vásárlók aránya az elmúlt két évben. Sajnálatos, hogy éppen az egészségre leginkább veszélyes termékek – hamis élelmiszerek, gyógyszerek – forgalma emelkedett (1-2 százalékkal).•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka