Országhatárokon átívelő cyber-laboratórium
Az Internet evolúciójának következő lépcsője a valós idejű háromdimenziós (3D) információátvitel és az egymással összekapcsolt tárgyak hálózata. A Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézete itthon elsőként, egy országhatárokon túl is kiterjedő „virtuális arénát” hozott létre az informatika, az automatizálás és az intelligens rendszerek területén.
Autókázás szinte ingyen?!
450 forintos benzinár mellett kocsikázás fillérekért? Az abszurdnak tűnő ötlet a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) tudományos főmunkatársa jóvoltából mára valósággá vált.
Biomassza-erőmű Kalocsán
Kalocsán úgy vélik, hogy a távhőszolgáltatás a fenntartható fejlődés és az energiahatékonyság záloga, ezért egy 2,5 millió köbméter gáz kiváltására alkalmas biomassza-erőmű és az ehhez kapcsolódó hálózat építésébe kezdtek, amely a tervek szerint már a következő fűtési szezonban – az önkormányzat intézményei mellett – több épület távfűtését is ellátja majd. A másfél milliárd forintos beruházás olyan városban fog megvalósulni, ahol eddig nem volt távhőszolgáltatás.
„Merci Tanszék” épül a Kecskeméti Főiskolán
Új műsorhoz új férfi kell, új gyárhoz meg sok fiatal szakember. Nem lehetne a világ egyik vezető autógyártója a Daimler-Benz, ha ezt nem tartaná szem előtt. Egy-két nappal a stuttgarti cég kecskeméti gyárának ünnepélyes avatója után, a Kecskeméti Főiskola GAMF Karán letették az alapkövét a Járműtechnológiai Tanszék új épületének, amelynek létrehozásához az Európai Unió közel 1,5 milliárd forintos támogatást nyújt.
Távoli szupernóvát fedeztek fel hazánkból
Márciusban újabb szupernóvát fedeztek fel az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet kutatói egy kétmilliárd fényévre lévő távoli galaxisban. A különleges felfedezés az Akadémia Lendület program kutatócsoportjának és a Szegedi Tudományegyetem csillagászainak közös eredménye.
Magyar modell segíti a geomágneses viharok elleni védekezést
Köztudott, hogy a Nap tizenegy éves ciklusokban működik, a felszínén megjelenő napfoltokból jövőre különösen erőteljes napkitörések várhatók. A technológiai fejlettségünk miatt 2013-ban minden korábbinál nagyobb veszélynek leszünk kitéve. Magyar kutatók új modellje a veszélyhelyzetet csökkenti.
Kedvező jeleket „bocsát ki” a Nanoőrszem
Félidejénél tart az a kutatási program, amelyet egy hattagú konzorciumból álló csoport, a hivatalosan NANOSEN9-nek elnevezett projekt keretében végez. A sejtek ionháztartásának szabályozását, illetve a szabályozásban szerepet játszó fehérjék hibás működését vizsgáló és detektáló Nanoőrszem eszköz kifejlesztése – a pályázati források csúszása ellenére – időarányosan a tervezettnél jobb eredményt mutat, s az eddigiek alapján várható, hogy hamarosan kész a sorozatgyártásra. A Nanoőrszem ötletgazdáját, dr. Héja Lászlót, az MTA Kémiai Kutatóközpont főmunkatársát, a projekt helyettes szakmai vezetőjét arról is kérdeztük, hogy milyen területeken hasznosítható, használható az egyes fehérjék aktív és passzív működését vizsgáló eszköz.Miért van szükség a sejtek ionkoncentrációjának mérésére?
– Azért, mert a sejtek ionháztartásának pontos szabályozása nélkülözhetetlen az élet fennmaradásához, ennek megbomlása számtalan betegség oka vagy kísérőjelensége lehet. Így például a magas vérnyomás, a központi idegrendszer sejtjeinek gyulladásos folyamataival járó sclerozis multiplex, az osteoarthritis (krónikus ízületi gyulladás – a szerk.) vagy más ízületi betegségek. Ezen élettani folyamatok elengedhetetlen feltétele, hogy a nátrium-, a kálium-, a klorid- és a kalciumionok koncentrációja a sejten belül és azon kívül pontosan szabályozott legyen.
A Nanoőrszem agyszeletekben való vizsgálatra alkalmas mérőállomásAz ionok koncentrációját fehérjék szabályozzák, amelyek jelentőségét kiválóan példázza, hogy az agy az energiafelhasználásának 50-80 százalékát egyetlen ilyen fehérje: a nátrium-kálium pumpa működésére fordítja. Az ionháztartást szabályozó fehérjék működése azonban – a jelenleg rendelkezésre álló eszközökkel – közvetlenül nem vizsgálható, nem állapítható meg, hogy a vizsgálandó fehérje megfelelően tölti-e be a feladatát. Ezt a diagnosztikai hiányosságot hivatott megszüntetni a Nanoőrszem, amely képes a sejtmembránban elhelyezkedő ioncsatornákhoz kapcsolódni, és annak közvetlen környezetében detektálni az ionkoncentráció változását, jelezni a fehérje aktivitását vagy annak hibás működését. Ezzel a betegségek kialakulásában szerepet játszó fehérjék működését vizsgáló kutatók jobban megismerhetik az adott fehérje szerepét az ionháztartás megbomlásában, ami segítheti őket a hatékonyabb gyógymódok és/vagy gyógyszerek kifejlesztésében.
Valamennyi ion koncentrációjának mérésére alkalmas a Nanoőrszem?
– Igen, ezt a fejlesztésünk eddigi eredményei, mérési adatai alapján mondhatom. Ugyanakkor ahhoz, hogy a Nanoőrszem sorozatban gyártható legyen, jelenleg a nátriumion működésére koncentrálunk, hiszen a leggyakrabban ez az ion „cserélődik” a sejtek között.
Hogyan néz ki a Nanoőrszem?
– Alapvetően három egységből áll: egy hordozóból, egy ionszenzitív fluoreszcens festékből és a célba juttató molekulából. A fluoreszcens festék és a célba juttató molekula a vizsgált élettani folyamat függvényében cserélhető, hogy az eszköz minél szélesebb körben alkalmazható legyen.
A konzorciumuk az egyetlen, amelyik ilyen kutatásokat, illetve ezt a fejlesztést végzi?
– Valószínűleg nem mi vagyunk az egyetlenek a világon, de ismereteim szerint a mi konzorciumunk áll a legközelebb ahhoz, hogy hatékony eszközt állítson elő az ionháztartás fehérjéinek egyedi vizsgálatára.
Mikorra lesz a Nanoőrszemből sorozatgyártásra alkalmas változat?
– A mostani prototípus igencsak biztató eredményeket mutat arra, hogy a projekt 2013-ra tervezett befejezéséig elkészül a szériaváltozat.•
MTA Kémiai Kutatóközpont; Nanoőrszem funkcionális alkalmazás
Kémiai Technológiai Transzfer Koordinációs Kft.; detektorfejlesztés, projektmenedzsment
LuminoChem Kutató-fejlesztő Kft.; ionszenzitív fluoreszcens szerves vegyületek fejlesztése
Creative Labor Kft.; modell sejtvonalak előállítása
MTA Támogatott Kutatóhelyek Irodája; Nanoőrszem validálási vizsgálatok
Forrás: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség TECH-09-AI-2009-0117 NKFP NANOSEN9 számú pályázata
![]() |
![]() |

























