Egyre több az innovatív kisvállalkozás

„A 2001–2005 közötti lassú fejlődést követően a kutatás-fejlesztéssel foglalkozó vállalatok száma 2005-től erőteljesen növekedett, hat év alatt, 2011 végére, az ilyen cégek száma megduplázódott. A legnagyobb arányú növekedés Kelet-Magyarországon figyelhető meg” – olvasható a Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) áprilisban közzétett, Jelentés a vállalati KFI helyzetéről című anyagában. Mészáros György, a NIH elnöke a jelentést ismertető sajtótájékoztatón az új innovációs pályázatokról is beszélt.


 A kutatással is foglalkozó cégek számának növekedése a felmérés szerint döntően a kutatásra is figyelő mikrovállalkozások bővülésének tudható be, míg a nagyvállalati kutatóhelyek száma lényegében változatlan maradt az elmúlt évtizedben. A jelentés szerint 2005 óta hiába nőtt 2,5-szeresére a kutatói létszám, hazánk továbbra is a mérsékelten innovatív országok táborába tartozik. A kutató-fejlesztők létszámát tekintve Közép-Magyarország domináns szerepe szembetűnő, hiszen ebben a régióban dolgozik a kutatásban jártas szakemberek 70 százaléka. A legnagyobb kutató-fejlesztői létszámot foglalkoztató vállalati szektorok hagyományosan a gyógyszeripar, a híradástechnika, a járműgyártás, a gépipar és a számítástechnikai szolgáltatások. A 2007-től megfigyelhető erőteljes bővülésnek köszönhetően a számítástechnikai szolgáltatásokban 2010-re közel annyi kutató-fejlesztő dolgozott, mint a gyógyszeriparban. A jelentés szerint, bár a vállalati kutatóhelyek 70 százaléka többségében belföldi tulajdonban van, a kutatóknak csak 40 százaléka dolgozik ezeknél a cégeknél. A vállalati kutatóknak több mint a fele többségében külföldi tulajdonú vállalatnál fejleszt.

Az innovatív cégek esetében az innovációt súlyosan hátráltató okok
(Forrás: EUROSTAT, CIS2006)

Az egy kutatóhelyre eső kutatás-fejlesztési ráfordítás csak nominálértékben növekszik (a 2001-es 90 millió forintról 2010-re 134 millió forintra), reálértékét tekintve csökken. Ahogy az várható volt, hazánkban a gyógyszeripar a kutatás-fejlesztési ráfordítások motorja – ez az ágazat 2010-ben csaknem 56 milliárd forintot költött ilyen célra. A jelentés utal arra a 2008-as nemzetközi felmérésre, amely szerint a magyar vállalatok 29 százaléka tekinthető innovatívnak, miközben az uniós átlag 52 százalék. Azt is elemezték, hogy a vállalkozások miért hagytak fel az innovációval. A legfontosabb ok a belső forráshiány és az innováció magas költsége. A vállalatok ötöde indokként a külső pénzügyi források hiányát említette hátráltató tényezőként. A szakemberhiány minden hetedik vállalkozásnál jelentett súlyosan hátráltató tényezőt.

Éppen a forráshiányt orvosolhatja, hogy két évig tartó pénz­telenség után megjelentek az idei első innovációs pályázatok. A 13,4 milliárd forint keretösszegű öt pályázat forrása az innovációs alap. A vissza nem térítendő támogatásra 2012 áprilisától és májusától pályázhattak, illetve pályázhatnak a vállalkozások, egyetemek és kutatóintézetek. Három pályázat az európai uniós kutatás-fejlesztési programokban való magyar részvételt támogatja (1,4 milliárd forinttal), egy kiírás a nagyvállalatok fejlesztési projektjeit segíti a Közép-magyarországi régióban (6 milliárddal), egy további pályázat pedig a kis- és középvállalkozások piacorientált kutatásait támogatja szintén a Közép-magyarországi régióban (6 milliárddal).

Idén összesen 74,6 milliárd forint támogatást nyerhetnek a hazai vállalkozások, egyetemek és kutatóintézetek. A pályázatok forrása egyrészt a Strukturális Alapok (38,6 milliárd forint), másrészt az innovációs alap (36,0 milliárd forint). A 2012 első fél évében megjelenő pályázatok célja: a nemzetközi és európai uniós programokban való magyar részvétel elősegítése (5,5 milliárd forint), kis-, közepes és nagyvállalatok projektjeinek támogatása (28,3 milliárd forint), vállalkozások technológiai fejlesztésének felgyorsítása (23,3 milliárd forint), valamint vállalatok, egyetemek és kutatóintézetek kutatási együttműködésének támogatása (17,5 milliárd forint).

Újdonság, hogy az uniós kiírásokkal azonos tartalmú, de az innovációs alapból finanszírozott pályázatok jelentek meg a Közép-magyarországi régió pályázói számára. A Nemzeti Innovációs Hivatal ezt azzal indokolja, hogy a korábbi években a brüsszeli kritériumok szerint fejlettnek minősülő Közép-magyarországi régió kutatói nem juthattak forráshoz. Most az innovációs alapból célzottan írnak ki pályázatokat erre a régióra. A NIH szakemberei szerint az EU nem talál kivetnivalót ebben a megoldásban.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka