Az EU támogatja a mosonmagyaróvári algakísérleteket
Fél éve ért véget az az Európai Unió által támogatott hároméves projekt, amelyben arra keresték a választ, hogy miként lehet védekezni a káposzta gyökérlégy ellen algákkal. Milyen eredményre jutottak?
– Első hallásra elég hihetetlennek tűnt a gondolat a projekt megvalósításában részt vevő rovartanos professzor számára, de kétségei az első kísérletek után eloszlottak. Nem csupán hatásos algákat találtunk, hanem megtaláltuk az alapelvét, a lényegét annak, hogy miért hatásosak egyes algák a rovarok ellen. Ez persze jelenleg még bizalmas információ – ezért a részletekről nem beszélhetek –, de annyit azért elmondok, hogy a projekt végeredménye egy olyan termék, amely az algák mellett a fermentált szarvasmarhatrágya szilárd fázisát is tartalmazza. A megfelelő algákból és ebből a szilárd fázisból álló keverék trágyázó és növényvédő hatású is egyben.
A kifejlesztett termék nem csupán a káposzta gyökérlégy ellen véd, hanem potenciálisan más rovarkártevők ellen is. Az algák által termelt hatásos anyagok ismeretében nagy a valószínűsége annak, hogy találunk más növények védelmére is alkalmas algákat. Jelenleg egyébként folyamatban van a termék szabadalmaztatása. Ezt követően kell megtalálni, hogy ki gyártja majd ezt a pelletet, amit a káposztaföldre kell szórni.
A termék tulajdonjoga az önöké?
– Nem, a termék azoké az európai kisvállalkozásoké, amelyek pénzt nyertek az EU-tól a probléma kutatására. Ők bíztak meg egy norvég intézetet, amely meghívott bennünket és egy német kutatóbázist a projektbe. Egyébként a kisvállalkozások között norvég, spanyol, német, olasz, litván és magyar is található, hiszen különböző éghajlati viszonyok között kellett kipróbálni a termék hatását.
Egy hasonló pályázatot épp a közelmúltban nyertek meg, és novemberben már kezdődik is az ezzel kapcsolatos munka. A projekt középpontjában szintén az algák állnak.
– Az algák mellett pedig a szőlő, mert az a cél, hogy a szőlőtermesztésből kiváltsuk a biogazdálkodásban a peronoszpóra ellen jelenleg egyedüliként engedélyezett réztartalmú készítményeket. Az EU ugyanis korlátozza a szőlőkben a réz felhasználását, mivel az túl nagy tömegben halmozódik fel a talajban, illetve a növényekben. Ebben a projektben egy német és egy francia kutató partnerrel dolgozunk együtt, de a vállalkozások összetétele ismét vegyesebb képet mutat, többek között a Pannonhalmi Főapátság pincészete is szerepel a listán.
Miből gondolja, hogy az algák az olyan szőlőbetegségekre is jók, mint a peronoszpóra?
– Közel húsz éve foglalkozunk algagyűjteményünk bővítésével és a törzsek biológiai hatásának vizsgálatával. Külföldi kutatókkal közösen tanulmányoztuk az algák hormontermelését és azt is, hogy a különböző növénypatogének ellen hatásosak-e. A kiválasztott algatörzsek közül számos olyat találtunk, amelyek laboratóriumi körülmények között hatásosak voltak az olyan gombabetegségekkel szemben, mint a Botrytis vagy a peronoszpóra. Utóbbi például csak élő növényen tud megmaradni, tehát az ellene való hatás tesztelése élő növényen történt úgy, hogy vagy egy egész levélre vittük fel az algákat, vagy a levélből kivágott, körülbelül egy centiméter átmérőjű korongra. A lényeg, hogy végül három algatörzset találtunk peronoszpóra ellen és hármat a Botrytis ellen. Meg kell azonban néznünk, hogy a gyakorlatban, vagyis a természetben hogyan működik mindez. Abban bízunk, hogy ebből a három-három törzsből fogunk találni legalább egy-egy olyan algát, amelyik megfelelő módon szaporítva a peronoszpóra és/vagy a Botrytis ellen hatásos lehet. Itt tartunk most, a többi ezután jön. Az algák, szemben a magasabb rendű növényekkel, a környezeti feltételektől függően rendkívül változó összetételűek. Bizonyos körülmények között termelnek bizonyos anyagokat, más körülmények között nem. Más anyagot termelnek a fiatal tenyészetek és mást az idősebbek. Nem tudjuk, hogy a tápközeg összetétele, a fény és a hőmérséklet hogyan hat rájuk, befolyásolják-e ezek a tényezők a növényvédő hatású anyagok termelését az algákban. Ezekre a kérdésekre keressük a választ a kétéves projektben, és reméljük, hogy a gyakorlatban használható termék lesz a kutatás eredménye.•