2012. július 4.

Szerző:
Wurmbrandt András

NymE Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar Növénybiológiai Intézet • mek.nyme.hu/plantbio

Az EU támogatja a mosonmagyaróvári algakísérleteket

Két európai uniós támogatású projektben is sikeresen alkalmazzák a Nyugat-magyarországi Egyetem Mező­gazdaság- és Élelmiszertudományi Kar Növénybiológiai Intézetének algagyűjteményét. A cél mindkét esetben ugyanaz: alternatív növényvédelem a kártevőkkel szemben, azaz olyan növényvédő szerek kikísérletezése, amelyek nem tartalmaznak szintetikus anyagokat. A témáról Ördög Vince professzor, az intézet igazgatója tájékoztatta lapunkat.


Üvegházi kísérlet káposzta gyökérlégy ellen hatásos mikroalga törzsek tesztelésére

Fél éve ért véget az az Európai Unió által támogatott hároméves projekt, amelyben arra keresték a választ, hogy miként lehet védekezni a káposzta gyökérlégy ellen algákkal. Milyen eredményre jutottak?
– Első hallásra elég hihetetlennek tűnt a gondolat a projekt megvalósításában részt vevő rovartanos professzor számára, de kétsé­gei az első kísérletek után eloszlottak. Nem csupán hatásos algákat találtunk, hanem megtaláltuk az alapelvét, a lé­nyegét annak, hogy miért hatásosak egyes algák a rovarok ellen. Ez persze jelenleg még bizalmas in­formáció – ezért a részletekről nem beszélhetek –, de annyit azért elmondok, hogy a projekt végeredménye egy olyan termék, amely az algák mellett a fermentált szarvasmarhatrágya szilárd fázisát is tartalmazza. A megfelelő algákból és ebből a szilárd fázisból álló keverék trágyázó és növényvédő hatású is egyben.
A kifejlesztett termék nem csupán a káposzta gyökérlégy ellen véd, hanem potenciálisan más rovarkártevők ellen is. Az algák által termelt hatásos anyagok ismeretében nagy a valószínűsége annak, hogy találunk más növények védelmére is alkalmas algákat. Jelenleg egyébként folyamatban van a termék szabadalmaztatása. Ezt követően kell megtalálni, hogy ki gyártja majd ezt a pelletet, amit a káposztaföldre kell szórni.

A termék tulajdonjoga az önöké?
– Nem, a termék azoké az európai kisvállalkozásoké, amelyek pénzt nyertek az EU-tól a probléma kutatására. Ők bíztak meg egy norvég intézetet, amely meghívott bennünket és egy német kutatóbázist a projektbe. Egyébként a kisvállalkozások között norvég, spanyol, német, olasz, litván és magyar is található, hiszen különböző éghajlati viszonyok között kellett kipróbálni a termék hatását.

Káposzta gyökérlégy- tenyésztő doboz üvegházi kísérletekben

Egy hasonló pályázatot épp a kö­zel­­múltban nyertek meg, és novem­ber­­ben már kezdődik is az ezzel kap­cso­latos munka. A projekt kö­­­zép­­pontjá­ban szintén az algák állnak.
– Az algák mellett pedig a szőlő, mert az a cél, hogy a szőlőtermesztésből kiváltsuk a biogazdálkodásban a peronoszpóra ellen jelenleg egyedüliként engedélyezett réztartalmú készítményeket. Az EU ugyanis korlátozza a szőlőkben a réz felhasználását, mivel az túl nagy tömegben halmozódik fel a talajban, illetve a növényekben. Ebben a projektben egy német és egy francia kutató partnerrel dolgozunk együtt, de a vállalkozások összetétele ismét vegyesebb képet mutat, többek között a Pannonhalmi Főapátság pincészete is szerepel a listán.

Miből gondolja, hogy az algák az olyan szőlőbetegségekre is jók, mint a peronoszpóra?
– Közel húsz éve foglalkozunk algagyűjteményünk bővítésével és a törzsek biológiai hatásának vizsgálatával. Külföldi kutatókkal közösen tanulmányoztuk az algák hormontermelését és azt is, hogy a különböző növénypatogének ellen hatásosak-e. A kiválasztott algatörzsek közül számos olyat találtunk, amelyek laboratóriumi körülmények között hatásosak voltak az olyan gomba­betegségekkel szemben, mint a Botrytis vagy a peronoszpóra. Utóbbi például csak élő növényen tud megmaradni, tehát az ellene való hatás tesztelése élő növényen történt úgy, hogy vagy egy egész levélre vittük fel az algákat, vagy a levélből kivágott, körülbelül egy centiméter átmérőjű korongra. A lényeg, hogy végül három algatörzset találtunk peronoszpóra ellen és hármat a Botrytis ellen. Meg kell azonban néznünk, hogy a gyakorlatban, vagyis a természetben hogyan működik mindez. Abban bízunk, hogy ebből a három-három törzsből fogunk találni legalább egy-egy olyan algát, amelyik megfelelő módon szaporítva a peronoszpóra és/vagy a Botrytis ellen hatásos lehet. Itt tartunk most, a többi ezután jön. Az algák, szemben a magasabb rendű növényekkel, a környezeti feltételektől függően rendkívül változó összetételűek. Bizonyos körülmények között termelnek bizonyos anyagokat, más körülmények között nem. Más anyagot termelnek a fiatal tenyészetek és mást az idősebbek. Nem tudjuk, hogy a tápközeg összetétele, a fény és a hőmérséklet hogyan hat rájuk, befolyásolják-e ezek a tényezők a növényvédő hatású anyagok termelését az algákban. Ezekre a kérdésekre keressük a választ a kétéves projektben, és reméljük, hogy a gyakorlatban használható termék lesz a kutatás eredménye.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka